A Gyűrűk Ura: A két torony című filmben szereplő Gollam is egy teljes mértékben digitális alkotás, amelyet Andy Serkis színész mozdulatai alapján készítettek el. Serkist eredetileg csak Gollam hangjának kölcsönzésére kérték fel, de látván a mozdulatait munka közben, a rendező, Peter Jackson rájött, hogy azok is gyönyörűen festenének a filmvásznon. Ezt az eljárást, avagy a digitális mozgásrögzítést (angol) (mocapot) vagy előadásrögzítést (angol) nem Jackson találta fel: egy korai verzióját, a rotoszkóptechnikát már 1937-ben is használták a Disney Hófehérkéjében.
Az animátorok a Hófehérkéhez hasonlóan A két toronyban is a Serkisről készített felvételeket használták fel az időzítés és a mozgás összehangolásához. Jackson két évtizeddel ezelőtti filmjei, A Gyűrűk Ura trilógia és a King Kong, hihetetlenül valósághűek és részletgazdagok voltak, ezért A két torony és A király visszatér el is nyerte a legjobb vizuális effektusokért járó Oscar-díjat.
Az említett filmek mellett többek között az Avatar és A majmok bolygója megalkotásában részt vevő, a digitális mozgásrögzítés úttörőjének számító Wētā FX vizuális effektusokért felelős vezetője, Erik Winquist szerint a technológia alapvető elemei azóta sem változtak. „Lényegében továbbra is azt csináljuk, hogy fogunk egy tehetséges emberi színészt, valamiféle jelölőket teszünk rá, a kamerák elé küldjük, és felvesszük, amit csinál” – magyarázza Winquist.
A legújabb mocap technológiáknak köszönhetően a Wētā FX csapata immár kültéren, napfényben vagy zord környezeti körülmények között készített felvételeket is fel tud használni. Kép © Disney.
A vizuális effektusokért felelős szakemberek szerint akkor jó a munkájuk, ha nem látszik. A valósághű ábrázolás kiemelten fontos, és a közönség nem bocsátja meg a vizuális effektusok legapróbb hibáit sem. Az idén megjelent A majmok bolygója: A birodalom című filmben nem lehet panasz a mozgásrögzítés minőségére: a nézők valósághű, beszélő emberszabásúakat láthatnak a filmvásznon, akik tárgyakat használnak, valamint élő szereplőkkel és egymással egyaránt interakcióba lépnek.
Az egyik legnagyobb kihívás, amelyet Winquistnek és a műszaki csapatának sikerült megoldania a 2011-es A majmok bolygója: Lázadás készítésekor a mocap kültéri, stúdión kívül való használata volt. „A mocap technológiája az infravörös fényen alapul, a napfénynek pedig egy jelentős része az infravörös tartományon belül van – mondta Winquist. – Amint kilépünk az ajtón, meg kell küzdeni a mindenhonnan visszaverődő infravörös fénnyel.”
A mocap csapatnak Winquist megfogalmazásban „a feketeség tengeréből kiemelkedő fehér pontokra” van szüksége. Ezek a pontok a színészek által viselt mocap öltözékekhez rögzített jelölők. A stúdióban használható olyan mesterséges fény, amely nem tartalmaz infravörös összetevőt, így a kamera könnyedén érzékeli az öltözékeken lévő jelölőket. A mozgásrögzítés kültéren való alkalmazásához tovább kellett fejleszteni a jelölőket.
A legújabb generációs jelölők apró LED-es fényforrások, amelyek a kamera záridejével szinkronban villannak fel, így el lehet őket különíteni, és ki lehet mellőlük szűrni minden más infravörös fényforrást. Az operatőrök az expozíciós beállítások finomhangolásával elérhetik, hogy a kamera ne is érzékelje a napfény infravörös tartományát.
Az aktív LED lámpák azonban törékenyek lehetnek. A 2014-es A majmok bolygója: Forradalom készítésekor a Wētā FX a vezetékeket gumis védőszállal vette körül, hogy a kanadai Vancouver nedves erdeiben is használhatók legyenek. A 2017-es A majmok bolygója: Háború megalkotásakor a védőborításnak köszönhetően a Wētā még zordabb körülmények között, hóban és vízben is képes volt használni a mozgásrögzítési technológiát.
A színészek mozgásának és arckifejezéseinek sztereó felvételeit felhasználva a Wētā FX animátorai könnyebben rá tudják helyezni a 3D-s karakterhálókat a színészekre a filmkockákon. A kép a Wētā FX tulajdona, © 2024 20th Century Studios.
A Wētā FX mocap technológiájának további fejlesztései közé tartozik, hogy több eszközt helyeznek el az arcon, így több részletet képesek felvenni, és két kamerát használnak, hogy minél kevesebb vesszen el ezen részletek közül. Ugyanúgy, ahogy a 3D-s filmek a mélység illúzióját keltik a két kép közötti alig érzékelhető különbségekkel, két kamera használatával az animátorok pontosabb 3D-s hálót kapnak a színész arcáról, így több részletet megragadhatnak, mint egyetlen objektívvel.
Az emberszabásúak egyedi arcmozdulatai miatt ez egy nélkülözhetetlen áttörés volt A majmok bolygója: A birodalom forgatásához. „Amikor egy színész összeszorítja vagy kicsúcsosítja az ajkait, különösen a jellegzetes majomhangok hallatásakor, azt nehéz rögzíteni egyetlen kamerával, és sokat kell utána találgatni – mondja Winquist. – 3D-s hálóval sokkal pontosabb munkát végezhetünk.” Az ilyen mozgások animálása, vagyis a valódi emberszabásúak módjára élő, lélegző és beszélő majomkarakterek létrehozása bizonyítja, milyen magas szintre jutott a mozgásrögzítés.
Az új technológiának köszönhetően a 3D-s mélység kézi előállítására sincs többé szükség. Az arcon lévő eszközök sztereó felvétele és a szokványos kamerák használata lehetővé tette, hogy a Wētā FX bármiről 3D-s hálót készítsen, ami a képkockán megjelenik, nem csak a színészekről. Ez jelentősen javította az úgynevezett match moving eljárást is, amely során 2D-s, animált objektumokat helyeznek a felvételre. „Nyolc főbb karakter is használt valós kellékeket olyan jelenetekben, ahol például fegyvert fogtak vagy valamelyikük lapozott egy könyvben – magyarázta Winquist. – Sokkal egyszerűbb megtartani a felvételen látható mozdulatokat, lecserélve a tárgyat használó színészt egy animált objektumra, ha tudjuk, pontosan hol fog elhelyezkedni a 3D-s térben.”
A mozgásrögzítéssel és a CG-animációval sikerült elérni, hogy A majmok bolygója: A birodalom Noája visszaadja Owen Teague színészi alakításának minden rezdülését. Kép © Disney.
A mozgásrögzítés alapja továbbra is a színész, aki a karakterhez hűen mozog és viselkedik. Gollam karakterének lényegét nagyrészt a Serkis alakította szeszélyes, harapós személyiség adta meg A két toronyban és A király visszatérben. A majmok bolygója: A birodalom forgatása előtt Owen Teague egy majomrezervátumban tanulmányozta a majmok mozgását, hogy hiteles legyen az alakítása.
Amikor Serkis a legújabb A Gyűrűk Ura-projektről, a Vadászat Gollamra című filmről mesélt a sajtónak, azt mondta, felszabadítónak érzi a technológiát. „Mostanra eljutott egy olyan szintre, ahol többet belevihetsz az alakításodba anélkül, hogy úgy éreznéd, túljátszod – mondta. – Mára egyértelműen sokkal magasabb szintre jutott, és nagyobb mélységeket lehet vele elérni.”
De hátránya is lehet annak, hogy immár a rendező is valós időben nézheti a jelentet egy táblagépen, ahol a karaktermaszk már az alakítás közben rákerül a színészre. Winquist így fogalmazott: „A filmkészítőknek nem kell a »majmos« jelleggel foglalkozniuk, mert utómunkálatokkal sok mindent elérhetünk, például magasabbá tehetünk egy karaktert, vagy megoldhatjuk, hogy jobban illeszkedjen a felvételre. Amire leginkább figyelni kell, az a színész arcának apró részletei; itt történnek a legalaposabb finomhangolások. Problémás lehet, ha lecsiszoljuk a durva éleket, amelyek az emberi színészek alakításának lényegét adják. Ha a rendező ezt nem látja, mert egy valós idejű, alacsony felbontású, arcmaszkos modellt néz, nem lesz mi alapján eldöntenie, hogy az 5. vagy a 6. felvétel lett-e jobb.”
Winquist azt is hozzátette, hogy akármilyen magas szintre fejlődik is a technológia, a rendezőnek és az animátoroknak oda kell figyelniük a színész rezdüléseire: a legapróbb, néhány képpontnyi szemmozgásokból is láthatják a nézők, ahogy „forognak a kerekek”.
Meg lehet találni az egyensúlyt, ahol együtt használható forgatás közben a mozgásrögzítés és az utómunkálatok során a CGI. „Vannak pillanatok, amikor elő kell állnunk valamivel, amit a rendezőnek valamilyen okból nem sikerült elérnie a felvétel napján – mondta Winquist. – Azt mondják, a filmek valójában a vágószobában készülnek, és gyakran bukkan fel valaki azzal, hogy »ha tudtuk volna ezt és ezt, másképp vettük volna fel a jelenetet. De már mindegy, úgyhogy segítenétek, Wētā FX?«”
Azonban továbbra is minden a színészi teljesítményen múlik. „Az animátoraink hihetetlenül tehetségesek, de van, ami csak a rendező és a színész között tud megszületni – folytatta Winquist. – A kísérletezés akkor és ott történik. Ha átadod a feladatot a vizuális effektusokkal foglalkozó csapatnak, beletelik egy kis időbe, mire visszakapod az eredményt, még ha ez csak néhány órát is jelent. Addigra a forgatás varázslata, a spontaneitás elvész.”
A Wētā FX egy arcra összpontosító mélytanulási megoldó (facial deep learning solver, FDLS) használatával tudta hatékonyan létrehozni az első mozgásrögzítési rendereket, így a művészek több időt szánhattak a dialógusok majomarcon való megformálásának kihívásaira. Kép © Disney.
Winquist, aki már sok éve ezen a területen dolgozik, úgy véli, a vállalat renderelési folyamatai kidolgozottak és hatékonyak, így a csapata „abszolút, megkérdőjelezhetetlenül valódi” kinézetűre tudja renderelni az objektumokat. A CGI-nak a 2000-es évek folyamán végre sikerült „meghódítania” olyan felületeket is, mint a víz (angol), a tűz és a szőrszálak. Most a cél az, hogy a CGI és a vizuális effektusok előállítása hatékonyabbá váljon. Ahogy Winquist fogalmazott: „Bizonyos szempontból olyan ez, mint amikor szerzel egy új merevlemezt, és az egyre jobban megtelik.”
A modern vizuáliseffektus-gyártás egyik legadatigényesebb területe a mozgásrögzítés, így magától értetődő, hogy kiválóan alkalmas a gépi tanulás használatára. A majmok bolygója: A birodalom több mint 1500 olyan felvételből áll, amelyek vizuális effektusokat tartalmaznak, és ezek többségéhez mozgásrögzítési adatok is tartoznak. Mindössze 38 olyan felvétel készült, amelyen egyáltalán nincsenek vizuális effektusok – nagy előrelépés ez 2002 óta, amikor Gollam összesen 17 percen keresztül szerepelt A két toronyban.
Gépi tanulás segítségével a Wētā FX kifejlesztett egy arcra összpontosító mélytanulási megoldót (facial deep learning solver, FDLS), ahol az algoritmusok által vezérelt mozgásrögzítő renderek végig emberi felügyelet alatt állnak, így megszűnik a gépi tanulási eszközök körében gyakori „fekete doboz” jelleg. A felvételek jóváhagyása után az animátorok közvetlenül átemelhetik az eredményeket a vágáshoz és animáláshoz használt alkalmazások eszközeibe. A Wētā FX az Autodesk a Maya platformot használja egyes saját vizuális effektusainak és animációs eszközeinek tárolására.
A Wētā FX célja a gépi tanulás technológiájának felhasználásával az, hogy a művészei minél többre legyenek képesek. „A szokásos alapcsapatunkra akartunk hagyatkozni, de a dialógusoknak a majmok arcán való megjelenítése sokkal több munkát jelentett számukra” – mondta Winquist. Hozzátette azt is, hogy az FDLS segítségével A majmok bolygója: A birodalom animátorai mindegyik karakterhez létre tudtak hozni egy alapot, amelyet aztán több felvételen is fel lehetett használni.
A mozgásrögzítési folyamatban sok múlik a történet és a gyártási stílus jellegén. „Ha egy karakter több tucat felvételen is megjelenik, máshogy kell megközelíteni a problémát, mert a mozgásrögzítés nagy eszközigénnyel jár, hiszen hirtelen plusz 40 főt kell magaddal cipelni mindenhova – magyarázta Winquist. – Ha csak egyszer megjelenő karakterről van szó, sokkal kisebb az eszköz- és emberigény, és sokkal hatékonyabban lehet dolgozni. Úgyhogy amikor elkezdünk egy projekten dolgozni, alaposan át kell gondolni, hogy melyik módszer illik a legjobban az adott filmhez és költségvetéshez.
Kiértékeljük a projekt igényeit, és ahhoz igazítjuk a terveinket – folytatta. – Felállíthatunk egy teljes mozgásrögzítő rendszert a színtéren vagy egy kültéri helyszínen, vagy egyszerűen csak beállítunk pár kamerát, rádobunk különböző jelölőket a színészekre, azt mondjuk, „csapó”, és majd később összerakjuk.”
Drew Turney gyerekkorában meg akarta változtatni a világot, de később rájött, hogy egyszerűbb, ha helyette inkább ír azokról, akik ezt megteszik. Írásai többek között technológiáról, filmekről, tudományról és könyvekről szólnak.
